Halálom napja

(Életrajzi adalék a majdani Kóka-kutatók munkájának megkönnyítésére: most jött el az az idő, amikor pont annyit éltem már a Mama nélkül, mint vele.)

Pittyegés. Keresztülmászom Ervinen, és kinyomom a telefont.

Csukott szemmel zuttyanok le a vécére, hogy ne bántson annyira a lámpafény.

Nagy elszánással beledugom az orromat a két tenyerembe összegyűjtött, jéghideg vízbe. Sokáig dörgölöm a szememet. Automatikusan belekezdek a tornába, érdeklődéssel figyelem izmaim játékát a tükörben. Aztán leengedem a karom.

Bekapcsolom a főzőlapot, odatolom a vízmelegítőt a csap alá, megnyitom a vizet. Közben belebújok a farmerembe, bekapcsolom a melltartómat, zoknit keresek. A víz kicsurran a melegítőből. Elzárom a csapot, kiöntök annyit, hogy a vonal alatt legyen, fölteszem a helyére, lenyomom a gombot.

Már megint nem találok száraz zoknit, lopok egyet Ervintől. Férjem zoknijával a kezemben próbálom lecsavarni a kávéfőző tetejét. Nem megy. A pultra teszem a zoknit, megpróbálom a konyharuhával.

A zaccot belerázom a szemetesbe. Egy része mellémegy. Berugdalom a konyhaszekrény alá. Aztán mégis összesöpröm inkább. Bekészítem a kávét, fölteszem a főzőlapra. Felveszem az egyik zoknit.

Fölforrt a víz. Előhalászom a filtereket, és átöntöm a vizet a kannába. Egy része mellémegy. Megégeti a kezem. Fölveszem a másik zoknit.

Pólót keresek. A pirosat nem találom, a lila dögvizes, a fekete viszont majdnem teljesen száraz. Elég kellemetlen a vizes folt a derekamnál. Sebaj, majd megszárad.

Kész a kávé. Félreteszem.

Megterítek. A csorba tányér az enyém. Dorkának a csillagos bögrét adom, Pepének a másik oldalra teszem a szalvétát, ahogy szereti.

Előkészítem a gyerekek ruháit: két farmer, két pár zokni.

Fölmegyek.

Pepe már megint lerúgta magáról a paplant. Először az orromat dugom a hajába, beszívom az illatát. Aztán körbepuszilgatom az arcát, simogatom a hátát.

- Pepe! Szép-jó reggelt! Pepe!

Nagyot nyújtózik.

Dorka az ébredés első, tétova mozdulatával Subit öleli magához. Arcomat szőke loboncába temetem.

- Pepe, kérlek, egyél valamit!

- Nem vagyok éhes.

Tenyerembe hajtom a fejem.

- Tornacucc megvan?

- Jaj, Mama, lehoznád?

- A kajádat eltetted?

- Igen, mindjárt.

Megigazítom Dorka sapkáját. Visszarángatja ferdére, ahogy volt.

- Legyen szép napod! Érezd magad nagyon-nagyon jól az iskolában!

- Szia, Mama!

Kicsit hosszasabban ölelem meg, mint szoktam. Zavartan rámpillant, de aztán már megy is.

Isten veled, Dorka! - gondolom magamban.

Megmosom Pepe fogát, fölsegítem a kabátját, kezébe adom Jeremiást.

- Tudod, ma Papa jön majd érted. Érezd magad nagyon-nagyon jól! - megölelem. - Szép napot! - köszönök be a csoportba Ilonka néninek.

Elmenőben még megérintem Pepe fogason lógó kabátjának ujját.

A kapun kívül megállok. Címzett: Zsuzsi. "Sajnálom, haláleset miatt nem tudok ma bemenni. A." Kitörlöm a "haláleset miatt"-ot.  Küldés.

Címzett: B. "Ne haragudj, a ma délután mégsem jó. A." Küldés.

Közben megjött Zsuzsi válasza: "Holnap feltétlenül várunk". Hm.

Hazamegyek.

Hosszasan nézem az arcomat a tükörben. Magamhoz ölelem Bertalant. A bal füle félig le van szakadva.

Kávét készítek, fölkeltem Ervint.

- Ugye tudod, hogy ma te mész Pepéért? - búcsúzom tőle az ajtóban.

Hosszasan nézem az arcomat a tükörben. Magamhoz ölelem Bertalant.

Irataimat a zsebembe teszem. Asztalhoz ülök. Nem fog a toll.

Keresek egy másikat. "A kék bicikli számzára: 4408. A pirosé: 1275. A telek helyrajzi száma:"... Előkeresem a papírt, és átmásolom a számsort a cetlire. "PIN-kódom: 2798. SM-kód: 1309."

Rövid gondolkodás után odaírom még: "Kérlek, égessetek el! A naplóimat is. Az alsó fiókban vannak." A borítékra ráírom a férjem nevét, és az asztal közepére helyezem.

Hosszasan nézem az arcomat a tükörben. Magamhoz ölelem Bertalant.

Pisilek, összekészítem a szemetet, felöltözöm.

A kaput ezúttal kulcsra zárom, a kulcscsomómat bedobom a postaládánkba. Na, a szemetet meg ott felejtettem!

Mindegy. Indulok.

Hozzászólások

Magyarázat

Karcolaték azt írták, hogy nem ártana némi utalás arra, hogy miért is. Napok óta ezen gondolkodom, de nem tudok mit kiötleni. Talán nem is kell.

Voltaképp azért küldtem be nekik, hogy kiderüljön számomra, hogy egy vadidegen, aki nem ismeri az élettörténetemet, vajon megérti-e pusztán az "irodalmi műből", hogy miről van szó. Asszem, azt azért igen.

jesszus. Ráadásul Ervinnek

jesszus.
Ráadásul Ervinnek egy párral kevesebb van ill. kettővel